Az Önmegvalósítás Útján 5. Holisztikus megközelítés

…és akkor jöjjön az általam kedvelt megközelítés:

A 4. út: Az önmegvalósítás holisztikus megközelítése

A negyedik megközelítést elneveztem ‘holisztikus pszicho-spirituális’ megközelítésnek (továbbiakban holisztikus megközelítés), mert szeretném hangsúlyozni az önmegvalósítás holisztikus, (azaz a teljes egészet figyelembe vevő) személyiség kiteljesedését célzó, de spirituális lénységét is figyelembe vevő irányvonalnak.

Ezen – továbbiakban holisztikus – megközelítés alapfeltevése, hogy a fizikai testünknél többek vagyunk, lényünknek különböző részei-rétegei vannak. Ezen részekből többet-kevesebbet érzékelünk az 5 érzékszervünkkel is, de kiterjedtebb rétegeiről csak az érzékeken-túli érzékeléssel szerezhetünk információt.

A Maslow-féle piramis helyett ajánlom a Holisztikus-Önmegvalósítás értelmezési piramist, mely az önkiteljesítés elérésének szemléletén keresztül építi fel az élet minden elemét, akár egymással párhuzamosan is. Ellentétben a Maslow piramis függőlegesen építkező előfeltételek teljesülésén alapuló rendszerével, abból indul ki, hogy az önmegvalósítás igénye áthatja az élet minden elemét és az egyén képes szabad döntést hozni minden pillanatban arra vonatkozólag, hogy az irány mely felé halad szolgálja-e a boldogságát, kiteljesedését. Az egyén „önvezető” módon képes felismerni és tudatosítani a pillanatnyi életirányát és kellő időben meghozni a döntést, hogy irányt változtasson, ha az számára nem megfelelő.

Az önmegvalósítás ezen felfogása egy kifejezetten élet igenlő és előremutató szemlélet, melyben az egyénnek VAN saját szabad akarata és alapvetően maga irányítja az életét.

Az általam alapul vett holisztikus önmegvalósítás szerint a legelső aminek a kielégítésére törekednünk kell az az önkiteljesedési törekvésünk. Ennek érdemes alárendelni minden döntésünket. Azaz fel kell tenni a kérdést, hogy ez az otthon, ez a munka(hely), ez a (pár)kapcsolat segíti-e az előrehaladásomat, jól érzem-e magam benne, előre visz-e engem….

Ne érts félre, nem azt mondom,hogy az alapvető szükségletek nem fontosak... azt mondom, hogy igenis fontosak, de kielégítésük minősége függ attól, hogy feltettük-e a kérdést önmagunknak… amit eszünk, az jó-e nekünk? Tehát, ne azért kapjunk be valamit gyorsan ott ahol vagyunk és amit éppen ott kapni lehet, mert éhesek vagyunk…Számítsunk rá, hogy éhesek leszünk és gondoljuk át a napunkat, hol és hogyan juthatunk testünk számára minőségibb táplálékhoz?

Vagy például ne azért éljünk együtt valakivel, mert nincs más, mert valakihez tartoznunk kell.

Éljünk együtt olyan emberrel, akivel valóban konstruktív, egymást kölcsönösen tisztelő-megértőelfogadó- e a kapcsolatunk.

A példákat folytathatnám az élet minden területéről…. de talán már érted, hogy a lényeg az alapvető szemléleteden múlik… azon, hogy tudod-e, hogy Te vagy saját életed irányítója, hogy Te hozod a döntéseket és Te vállalod a felelősséget és a következményeket minden döntésedért.

A ‘MAJD-HA…’ filozófia helyett az ‘itt és most’ filozófiáját választom, mert ‘az így jó nekem’ szabadságát hangsúlyozom és helyezem előtérbe.

Erre mondhatják, hogy ez egy egoista megközelítés…. Valahol igazuk is van. Egészséges /egoizmusról van szó azonban, mert nincs senki akinek fontosabb vagy mint magadnak. Senki nincs, aki igazán beleláthatna abba, hogy neked valóban mi a jó. Így Te maradsz az, akinek a dolog végére kell járnia, megtudni, hogy ki is ő valójában, mi is a fontos számodra, milyen lehetőségeid vannak stb.

Ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy csak magadra számíthatsz. Azt szeretném tudatosítani, hogy elsősorban magadra számíthatsz és ha a számodra fontos értékeket, szükségleteket megfelelően (erőszakmentesen:) tudod kommunikálni a környezetednek, akkor ők is képesek lesznek kiállni azért, ami neked fontos, ami téged segít és persze őket sem korlátozza. Így valóban képesek lesznek a szeretteid melléd állni és támogatni téged, hisz tudni fogják mitől érzed jól magad és mi a fontos a számodra.

Eképpen gondolkodva, a kiteljesedési igényed az, ami meghatározza a tudatodat, a mindennapjaidat. Válaszd meg a környezeted, a kapcsolataidat, a munkádat és munkahelyedet aszerint, hogy mi segíti a Te fejlődésedet és hol, kik között leszel képes kibontakoztatni a benned rejlő kincseket, tehetségeket, lehetőségeket. Építsd fel erre a talapzatra az életed és ha kell építsd újjá, teremtsd ujjá a saját jelenedet, jövődet. Az életed váljon az önmegvalósításod legfőbb eszközévé.

Az egyszerűség és közérthetőség kedvéért az e-kurzusunk számára a negyedik út mentén haladunk, és amikor önmegvalósításról beszélek, így határozom meg annak jelentését:

„Az önmegvalósított állapot, olyan egységállapot,

  • ami testi-lelki-szellemi értelemben egyaránt igaz,
  • amikor tudod ki vagy, tudod mi és ki az ami számodra fontos és azt maximálisan fel mered vállalni minden körülmények között, természetesen megfelelő erőszakmentes, én-közlésen alapuló kommunikációval, mások érdekeit is szem előtt, de nem magad előtt tartva.

Így az önmegvalósítás olyan önfejlesztő folyamat, mely a személyigében szunnyadó lehetőségek optimális kiteljesítésével célozza meg a teljesség, elégedettség, külső-belső harmónia és egyensúlyi állapot, a lelki béke és a bőség megélését minden megtapasztalható szinten.”

Hosszú és teljességre törekvő meghatározás született, de remélem érted, hogy ahhoz,hogy értsük egymást fontos volt az alapok tisztázása is.

***

A következő leckében arról lesz szó, hogy mi kell az önmegvalósításhoz!


A szerző

Pozsgai Nikoletta Katalin, személyiségfejlesztő tréner, önfejlesztő oktató anyagok és könyvek írója, előadó. Karrier-és életvezetési tanácsadóként, kineziológusként segíti elsősorban azokat, akik számára fontos a személyes önkiteljesedésük, személyes tehetségeik és értékeik felismerése és kiaknázása.